Önismeret
"Jaj, be szép, hogy vagyok,
Jaj, be szép, hogy vagynak.
Jaj, be szép, hogy minden Való szép,
Jaj, be szép a Szép."
Általános vélemény, hogy az önismeret arra a kérdésre válaszol, „milyen vagyok?". Ez azonban tévedés és leegyszerűsítés. Az emberi viselkedés hosszú tanulás eredménye és ezért az önismeret igazi kérdése: „hogyan váltam ilyenné?"
Általában "a másiktól" várjuk el, hogy változzon meg, pedig ezt mindig saját magunknál kell kezdenünk. Elhatározásra vagy parancsra azonban épp úgy nem változunk meg, mint ahogyan az újévi fogadalmainkat sem tudjuk teljesíteni. Az önismereti munka azt jelenti, hogy fokról fokra egyre jobban megismerjük viselkedésünk mozgatórugóit és azokat a gyengéinket, amelyek a nem kívánt viselkedést előidézik. A változás leheletfinoman, észrevétlenül történik, melyet környezetünk pozitív visszajelzéseiből is érezhetünk.
Azt pedig, hogy ezen az úton hogyan lehet végighaladni, megtudhatja, ha kipróbálja, milyen is egy ilyen folyamatban benne lenni.
